II. ,,Seg�tek neked!"

M�snap is gy�ny�r� reggelre virradtak,mindenkinek j� volt a kedve...Na j�!

Az�rt voltak kiv�telek.Lina meg sem jelent,Dum pedig el�g rossz kedv�ben volt.

Nagyon b�ntotta tegnapi veszeked�se hug�val.R�ad�sul a l�ny n�lk�le ment el,

�s j�val el�tte is.Deede nyugodtan besz�lgetett Eclair-�kkal,�gy t�nt egy�ltal�n nem

�rdekli fiv�re.

Ki�lt�s hallatszott amire mindenki felkapta a fej�t.Un-ou volt,ugyanis kedvenc �jonca

�ppen abban a pillanatban toppant be az ajt�n.Un-ou-t kir�zta hideg,amit�l mindenkin

kit�rt a nevet�s.De t�rj�nk vissza a j�l megszokott napirendhez:

Megj�tt Mercredi �s mindenkit az irod�ba hivatott.�s hadd sz�ljon a r�gi n�ta:

-Nemr�gen jelentett�k hogy furcsa k�rnyezeti t�nyez�ket tapasztaltak,amit�l minden

cyborg megbolondult a Nature bolyg�i gy�rban.Ha nem tal�ltok m�s megold�st a

lakosok v�delm�re,minden robotot puszt�tsatok el. De mindenk�ppen semmis�ts�tek meg

meg az adatrakt�rat.Minden bizony�t�kot el kell t�ntetni!   /Eclips/

-Igenis!-majd a haj�khoz indultak.

- Mi biztos�tjuk a lakosok v�delm�t,r�tok b�zhatjuk a cyborgokat �s az adatrakt�rat?  /Ec/

-Persze!-v�laszolt Dee hat�rozottan,majd felsz�lltak.

-�h...hugom!  /Dum/

-Ne most,rendben?  /Dee/

K�zben Un-ou ordib�l�sa foglalt minden vonalat,ugyanis Lin�t hozz�juk osztott�k be.

Amikor a bolyg�ra �rtek,sz�rny� l�tv�ny fogadta �ket.A robotok �ri�si puszt�t�st hagytak

maguk ut�n.Az �p�letek romokban �lltak,voltak akik elv�rezve fek�dtek az utakon.

Eclair �s Dextera �ppen egy h�zban rekedt kisl�ny pr�b�ltak kihozni,amikor a robotok �ket

is megt�madt�k.Nem mondhatni hogy sok es�ly�k volt,maradjunk annyiban hogy konzervdoboz

elad�!XD

-Eclir,hallasz? 

-Persze Dee! Mi a gond?

-Sz�ks�g�nk lenne m�g egy kis id�re.A cyborgok nem tudj�k hol a hat�r.  /Dee/

-Nyugodtan,csak igyekezzetek!  /Ec/

-Vettem!  /Dee/

Dee nem viccelt. A g�peknek esz�k �g�ban sem volt tov�bbengedni �ket.Nem voltak �p esz�ek.

Dee-nek a b�tyja mellett kellett volna maradnia,de nem tette.�ri�si hiba volt.Nem tudott egyszerre

k�t helyre koncentr�lni,�gy hamar levert�k a robotok.Dum huga el� �llt,hogy v�dje testv�r�t

m�g az �ssze szedi mag�t.Ekkor azonban egy cyborg Dum figyelmetlens�g�t kihaszn�lva

alaposan eltal�lta a fi�t,mire az a falhoz v�g�dott.Dee-ben meg�llt az �t�s,l�tv�n ahogy a

b�tyja v�rzik a f�ld�n �s nem kel fel.

-S�rk�nycs�va!S�rk�nycs�va!-csak ennyit lehetett hallani,mire az �sszes robot sz�tm�llott.

Dee a f�ld�n �lve figyelt.

-Lina?Te hogy ker�lsz ide?  /Dee/

-Nem kell seg�ts�g?-k�rdezte meglep�dve a l�ny.

Dee �szbe kapott �s f�ld�n hever� testv�r�hez sietett.De k�s�n. Dum sz�ve megsz�nt verni.

A l�ny k�nnyes szemekkel borult r� fiv�r�re m�g 1 k�z el nem kapta �s fel nem r�ngatta.

-Dee!Szedd �ssze magad!Ne agg�dj! Seg�tek neked!!-mondta Lina nyugtat�,der� mosollyal az arc�n.

Dee odaengedte b�tyj�hoz,mire Lina r�tette a fi�ra kez�t.A keze feh�r f�nyt �rasztott,

amit�l Dum sebei kezdtek begy�gyulni.Miut�n az �sszes elt�nt a fi� leveg��rt

kapkodva t�rt mag�hoz.Dee alig hitt a szem�nek. B�tyja nyak�ba borult,�s k�nnyes szemekkel szor�totta.

A fi� �r�lt hogy elt�nt v�gre a gy�l�let hug�b�l,s v�g�lis mit tehetett,viszonozta az �lel�st.

-Lina?Te hogy ker�lsz ide?-k�rdezte meglepetten Dum miut�n elengedte hug�t.

-Tweedledum!Hogy lehetsz ilyen idi�ta?Ink�bb megk�sz�nn�d hogy m�g �lsz!  /Dee/

-De mir�l besz�lsz?-k�rdezte a fi� meglepetten.

-Nah,remek!Megint kezdik!-s�hajtott Lina,m�g fel nem gy�lt benne a pumpa-H�!Nem hagyn�tok

abba a veszeked�st?Elvileg ti testv�rek vagytok!

Ekkor viszont Dee r�di�ad�ja megt�rte a veszeked�st:

-Hall� Dee!J�l vagytok? M�r Cesari�-�k megsemmis�tett�k az adatokat!Visszaj�hettek! /Ec/

-�s nem l�tt�tok v�letlen�l azt a csitri �joncot?Elt�nt a szemem el�l! /Un-ou/

-Nem gondoltam hogy ennyire szeretsz engem!  /Lina/

-Ezt nem is �n mondtam!-pr�b�lta mag�t a fi� kimenteni.

-Dehogynem!  /Ec/

-Fogd m�r be!  /Un-ou/

-Majd adok �n neked te kis tusk�!  /Ec/

-Igyekezzetek m�r!Ezt l�tni akarom!!-kiab�lta Lina,majd el�re rohant.

Az ikrek enn�l lassabbak voltak,Dee seg�tett a b�tyj�nak,nehez�re esett a j�r�s.

by: Harukichi Sakanoue